Erre azonban nincs egyetlen, minden projektre érvényes válasz.

Egy kisebb gépészeti elosztó, egy társasházi elosztószekrény, egy 400 A-es főelosztó vagy egy nagy teljesítményű, 1600 A-es rézsínes főelosztó műszaki tartalma és gyártási költsége teljesen eltérő lehet.

Egy egyedi villamos elosztóberendezés ára nem egyszerűen a szekrény és a benne található készülékek árának összege.

A végső költséget meghatározza többek között:

a névleges áram, a szekrény kialakítása, a fő- és leágazó készülékek, a sínrendszer, a vezetékezés, a vezérlés, a sorkapcsok, az IP-védettség, a dokumentáció és természetesen a gyártási munka is.

Nézzük meg részletesebben, miből áll össze egy egyedi elosztóberendezés ára.

1. A névleges áram alapvetően meghatározza a költségeket

Az egyik legfontosabb kiindulási adat a berendezés névleges árama.

Nem ugyanazt a műszaki kialakítást igényli például egy:

• 63 A-es kisebb elosztó,
• 160 A-es berendezés,
• 400 A-es főelosztó,
• 630 vagy 800 A-es főelosztó,
• illetve egy 1600 A-es nagyáramú elosztóberendezés.

A nagyobb áram általában nagyobb teljesítményű kapcsoló- és védelmi készülékeket, nagyobb keresztmetszetű vezetőket vagy rézsíneket, nagyobb szekrényt és összetettebb belső kialakítást igényel.

Ezért az ajánlatkérés egyik első adata mindig a névleges áram és a betáplálás műszaki jellemzője.

2. A szekrény mérete és típusa

Maga a szekrény is jelentős része lehet a teljes költségnek.

Egy kisebb fali elosztó és egy többmezős, álló főelosztó között jelentős különbség van.

Az árat befolyásolhatja:

• a szekrény mérete,
• az anyaga,
• a mezők száma,
• falra szerelt vagy álló kivitel,
• beltéri vagy kültéri alkalmazás,
• ajtók és takarólemezek kialakítása,
• belső szerelőlemezek és tartószerkezetek,
• kábelbevezetés,
• valamint az IP-védettség.

A szekrény kiválasztásakor ráadásul nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a készülékek fizikailag elférjenek benne.

Hely kell a vezetékezésnek, a sínrendszernek, a kábelcsatlakozásoknak és lehetőség szerint a későbbi bővítésnek is.

3. IP31, IP44, IP54 vagy IP65?

A szükséges IP-védettség szintén hatással lehet az elosztószekrény árára.

Egy száraz, zárt villamos helyiségben működő berendezés követelményei teljesen eltérhetnek egy kültéri vagy poros ipari környezetbe kerülő szekrényétől.

Magasabb környezeti védettségnél szükség lehet többek között megfelelő:

• tömítésekre,
• kábelbevezetésekre,
• ajtókialakításra,
• szellőzési megoldásokra,
• korrózióálló kialakításra.

A magasabb IP-védettség ugyanakkor a hőelvezetést is befolyásolhatja. A Schneider műszaki anyagai is kiemelik, hogy a szekrény mérete, a készülékek hővesztesége, a környezeti hőmérséklet és a szellőzés mind szerepet játszik az elosztó hőviszonyaiban.

Ezért itt sem egyszerűen a „minél magasabb IP, annál jobb” elvet kell követni.

A telepítési környezethez megfelelő szekrényt kell kiválasztani.

4. A főmegszakító ára jelentős tétel lehet

Egy nagyobb főelosztó egyik legértékesebb készüléke gyakran maga a főmegszakító.

A megfelelő készülék kiválasztását többek között meghatározhatja:

• névleges áram,
• megszakítóképesség,
• pólusszám,
• fix vagy kihúzható kivitel,
• elektronikus kioldóegység,
• motoros működtetés,
• segédérintkezők,
• kommunikáció,
• mérési funkciók,
• távvezérlés.

Egy egyszerű megszakító és egy nagyáramú, elektronikusan vezérelt, kommunikációra és távkapcsolásra alkalmas készülék között jelentős árkülönbség lehet.

Ezért két azonos névleges áramú főelosztó ára is jelentősen eltérhet egymástól.

5. Hány leágazásra van szükség?

Nemcsak a főmegszakító számít.

Az elosztóberendezésből induló leágazások száma és teljesítménye szintén jelentősen befolyásolja az árat.

Egy 400 A-es főelosztó például lehet viszonylag egyszerű néhány nagyobb leágazással, de készülhet ugyanilyen névleges áram mellett több tucat különálló áramkörrel is.

Több leágazás több:

megszakítót + vezetékezést + sorkapcsot + jelölést + szerelési időt + szekrényhelyet jelent.

Ezért önmagában a „400 A-es főelosztó” megnevezésből még nem lehet pontos árat meghatározni.

6. Rézsín vagy kábelezés?

Nagyobb teljesítményeknél a főáramköri energiaelosztás kialakítása is meghatározó költségtényező.

Kisebb áramok esetében megfelelő kábelezés alkalmazható, míg nagyobb teljesítményű berendezéseknél gyakran rézsínes kialakításra van szükség vagy az jelent praktikusabb megoldást.

A Schneider egyik berendezés-összeszerelési útmutatója is rámutat arra, hogy a teljesítmény növekedésével a nagy kábelkeresztmetszet, a hajlítási sugár és a rendelkezésre álló szekrénytér miatt a kábelezés egyre nehezebbé válik.

A rézsínes kialakítás költségét befolyásolhatja:

• a szükséges keresztmetszet,
• a sínek száma,
• a réz mennyisége,
• a sínvezetés,
• a tartószerkezetek,
• a csatlakozások kialakítása,
• a megmunkálási és szerelési idő.

Egy 800 vagy 1600 A-es főelosztó esetében ez már jelentős része lehet a teljes berendezésnek.

7. Milyen gyártmányú készülékeket kér a megrendelő?

A beépített készülékek gyártója és termékcsaládja szintén befolyásolja az árat.

Mi az adott projekt követelményeihez választjuk ki a megfelelő megoldást, és többek között Schneider Electric készülékeket, valamint WAGO csatlakozástechnikai elemeket is alkalmazunk.

Egy elosztóberendezésben több száz különálló alkatrész is lehet.

Ezért már viszonylag kis egységárkülönbségek is összeadódhatnak egy nagyobb projektben.

8. Sorkapcsok, jelölések és csatlakozástechnika

Ezek első látásra kisebb tételeknek tűnhetnek, de egy nagyobb elosztónál komoly mennyiségről beszélhetünk.

Szükség lehet:

• átmenő sorkapcsokra,
• PE sorkapcsokra,
• N sorkapcsokra,
• többemeletes sorkapcsokra,
• átkötésekre,
• végbakokra,
• jelölésekre,
• vezetékjelölőkre,
• kábelcsatornákra.

Egy jól kialakított sorkapocssor nemcsak szebb.

Gyorsabbá teheti a helyszíni bekötést, a későbbi hibakeresést és a karbantartást is.

9. Vezérlés és automatika

Egy egyszerű energiaelosztó és egy összetett gépészeti vagy vezérlőszekrény között hatalmas különbség lehet.

Ha a berendezés tartalmaz például:

• kontaktorokat,
• időreléket,
• felügyeleti reléket,
• motorvédelmet,
• PLC-t,
• tápegységet,
• kommunikációs készülékeket,
• automatikus átkapcsolást,
• hálózat–generátor vezérlést,

akkor nemcsak az alkatrészköltség növekszik.

A tervezés, vezetékezés, programozás, jelölés és ellenőrzés munkaigénye is magasabb.

Egy automatikus átkapcsolással rendelkező főelosztó ezért teljesen más kategória lehet, mint egy azonos névleges áramú egyszerű energiaelosztó.

10. A gyártási munka is része az árnak

Egy elosztóberendezés nem úgy készül, hogy az alkatrészeket egyszerűen behelyezzük egy szekrénybe.

A gyártás során többek között szükség lehet:

mechanikai kialakításra → készülékek beépítésére → rézsín megmunkálására → vezetékezésre → sorkapocssor kialakítására → jelölésekre → ellenőrzésekre → dokumentálásra.

Egy nagyobb, összetett berendezés elkészítése jelentős szakmunkaidőt igényel.

Ezért egy korrekt ajánlatban nemcsak az alkatrészek, hanem a szakszerű berendezésgyártás értéke is megjelenik.

11. Gyártmányterv és dokumentáció

Egy professzionálisan gyártott elosztóberendezéshez dokumentáció is tartozik.

A vonatkozó MSZ EN IEC 61439 követelmények a berendezésgyártó számára dokumentációs és ellenőrzési feladatokat is jelentenek; szakmai összefoglalók többek között a darabvizsgálati dokumentáció és a berendezéshez kapcsolódó információk jelentőségét is kiemelik.

A projekt függvényében a dokumentáció része lehet például:

• gyártmányterv,
• kapcsolási dokumentáció,
• készüléklista,
• adattábla,
• darabvizsgálati jegyzőkönyv,
• kezelési és karbantartási információk.

Ez szintén része annak, amit a megrendelő egy professzionális elosztóberendezéssel megvásárol.

Akkor mégis mennyibe kerül egy elosztóberendezés?

Pontos műszaki tartalom nélkül korrekt árat mondani nem lehet.

Két külsőre hasonló elosztószekrény között akár jelentős árkülönbség is lehet, mert teljesen más készülékeket, teljesítményt, sínrendszert, vezérlést vagy dokumentációt tartalmazhatnak.

Ezért mi nem egy „Ft/amper” vagy „Ft/szekrény” képletből indulunk ki.

Minden egyedi elosztóberendezésre a műszaki tartalom alapján készítünk ajánlatot.

Mi kell egy pontos árajánlathoz?

Minél több műszaki információ áll rendelkezésre, annál pontosabb ajánlat készíthető.

Ideális esetben érdemes elküldeni:

• egyvonalas kapcsolási rajzot,
• névleges áramot,
• betáplálás adatait,
• leágazások adatait,
• szükséges IP-védettséget,
• beltéri vagy kültéri telepítést,
• szekrény méretkorlátozását,
• preferált készülékgyártót,
• vezérlési igényeket,
• mérési és kommunikációs követelményeket,
• szükséges tartalék helyet,
• kívánt határidőt.

Ha még nincs teljes gyártmányterv, akkor is érdemes elküldeni a rendelkezésre álló dokumentációt.

Miért lehet veszélyes kizárólag a legolcsóbb ajánlatot választani?

Egy elosztóberendezésnél nem az a kérdés, hogy melyik ajánlatban szerepel a legkisebb szám, hanem az, hogy ugyanazt a műszaki tartalmat hasonlítjuk-e össze.

Az egyik ajánlat tartalmazhat minőségi készülékeket, megfelelő szekrényrendszert, tartalék helyet, részletes jelölést, dokumentációt és darabvizsgálatot.

Egy másik ajánlat műszaki tartalma ettől lényegesen eltérhet.

Ezért mindig azt javasoljuk:

Ne csak az árat hasonlítsa össze. Hasonlítsa össze azt is, hogy mit kap érte.

Egyedi villamos elosztóberendezés gyártás – Lind-Tech Kft.

A Lind-Tech Kft. egyedi villamos elosztóberendezések gyártásával foglalkozik.

Gyártási területeink többek között:

0,4 kV-os elosztóberendezések • főelosztók • gépészeti elosztók • csoportos mérőhelyek • lakáselosztók • vezérlőszekrények • egyedi villamos szekrények

Az ajánlatot minden esetben az adott projekt műszaki követelményei alapján állítjuk össze.

Mennyibe kerül az Ön elosztóberendezése?

Küldje el a kapcsolási rajzot vagy a rendelkezésre álló műszaki dokumentációt, és készítünk egyedi ajánlatot a szükséges elosztóberendezés gyártására.