A válasz ritkán fekete-fehér.

Egy jó állapotú, megfelelően méretezett és dokumentálható szekrény esetében bizonyos korszerűsítéseknek lehet létjogosultságuk. Egy erősen elhasználódott, túlterhelt, rosszul bővíthető vagy dokumentáció nélküli berendezésnél viszont előfordulhat, hogy a részleges javítás már csak tovább növeli a későbbi kockázatokat és költségeket.

A jó döntéshez nemcsak az életkort kell nézni.

Fontos a mechanikai állapot, az elektromos kialakítás, a terhelés, a zárlati viszonyok, a készülékek állapota, a bővíthetőség, a dokumentálhatóság és a jövőbeni igények is.

Nem az életkor az egyetlen szempont

Sokszor hallani:

„Ez a szekrény már húszéves, biztosan cserélni kell.”

Ez önmagában nem feltétlenül igaz.

Egy régebbi, de jó minőségű, megfelelően karbantartott és nem túlterhelt berendezés akár hosszú ideig üzemben tartható.

Más esetben viszont egy jóval fiatalabb elosztó is lehet problémás, ha:

• alulméretezték,
• túlterhelődött,
• nem megfelelő készülékeket építettek bele,
• a kötései rendszeresen melegednek,
• nedvesség vagy por károsítja,
• szakszerűtlen módosításokat végeztek rajta,
• vagy már nincs benne elegendő hely a szükséges bővítéshez.

Ezért az életkor csak egy adat a sok közül.

Mikor lehet értelme a felújításnak?

A felújítás akkor lehet ésszerű megoldás, ha a meglévő berendezés alapvető szerkezete még megfelelő.

Például ha:

• a szekrény mechanikailag jó állapotú,
• nincs jelentős korrózió,
• a sínrendszer megfelelően méretezett,
• a zárlati igénybevételnek megfelelő kialakítás igazolható,
• van elegendő hely az új készülékek számára,
• a kábelcsatlakozások megfelelő állapotúak,
• az IP-védettség továbbra is megfelelő,
• a berendezés dokumentálható,
• és a tervezett módosítás nem változtatja meg alapvetően az egész rendszer karakterét.

Ilyenkor például indokolt lehet:

bizonyos készülékek cseréje, mérési rendszer korszerűsítése, jelölések javítása vagy korlátozott átalakítás.

A lényeg az, hogy a régi szerkezet ne korlátozza az új megoldást.

Mikor kezd problémássá válni a részleges felújítás?

A felújítás akkor válhat rossz iránnyá, amikor már túl sok kompromisszumot kell kötni.

Gyakori példa, amikor egy régi szekrénybe folyamatosan új készülékeket próbálnak beépíteni.

Először kerül bele még egy megszakító.

Aztán új mérés.

Majd egy frekvenciaváltó.

Később egy napelemes betáplálás.

Ezután egy elektromosautó-töltő.

Végül már alig marad hely, a kábelezés átláthatatlanná válik, és az eredeti konstrukció teljesen megváltozik.

Ilyenkor a kérdés már nem az:

„Hogyan fér még bele?”

Hanem inkább:

„Érdemes-e még egyáltalán ebbe beleépíteni?”

1. Ha a rézsínrendszer már nem megfelelő

Nagyobb elosztóberendezéseknél ez az egyik legfontosabb döntési pont.

Ha a meglévő sínrendszer:

• alulméretezett,
• túlmelegedés nyomait mutatja,
• oxidálódott,
• mechanikailag sérült,
• nem megfelelően alátámasztott,
• vagy az új terheléshez már nem elegendő,

akkor a „felújítás” egy ponton már gyakorlatilag újraépítéssé válik.

Ha a fő sínrendszert, síntartókat, főmegszakítót és jelentős mennyiségű belső vezetékezést is cserélni kell, sokszor célszerűbb egy új konstrukcióban gondolkodni.

2. Ha rendszeresen melegednek a kötések

A melegedő kötés komoly figyelmeztető jel.

Okozhatja például:

• laza csavarkötés,
• oxidáció,
• nem megfelelő saruzás,
• túlterhelés,
• alulméretezett vezető vagy sín,
• kedvezőtlen hőelvezetés.

Egyetlen hibás kötés még nem feltétlenül jelent teljes cserét.

Ha viszont a hőkamerás vizsgálatok több ponton is problémát mutatnak, akkor már a teljes rendszer állapotát célszerű felülvizsgálni.

A melegedés nem esztétikai probléma.

Hosszú távon károsítja a készülékeket, vezetékeket, szigeteléseket és csatlakozásokat.

3. Ha már nem kaphatók a régi készülékek

Ez gyakori probléma régebbi elosztóknál.

Egy megszakító vagy kontaktor meghibásodik, de:

a típust már nem gyártják, nincs hozzá eredeti tartozék, vagy az új készülék mechanikai mérete és csatlakozása teljesen eltér.

Ilyenkor sokszor adapterezés, átalakítás és kompromisszum következik.

Egy-egy készüléknél ez még megoldható lehet.

Ha azonban a berendezés jelentős része elavult készülékekből áll, érdemes megvizsgálni a komplett csere lehetőségét.

4. Ha nincs elegendő hely a bővítéshez

Ez az egyik leggyakoribb ok.

A régi elosztót eredetileg például egy adott épület vagy technológia ellátására tervezték.

Azóta azonban:

• több fogyasztó lett,
• bővült az épület,
• új gépek kerültek be,
• nőtt a teljesítményigény,
• megjelent a klíma vagy hőszivattyú,
• napelemes rendszer létesült,
• elektromosautó-töltők kerültek be.

Ha az eredeti szekrény már tele van, a túlzott zsúfoltság nem jó megoldás.

A bővítéshez nemcsak DIN-sín hely kell.

Kell hely:

vezetékeknek, kábeleknek, sínrendszernek, hőelvezetésnek, szerelésnek és karbantartásnak is.

5. Ha a névleges áram jelentősen nő

Tegyük fel, hogy egy régi főelosztót eredetileg 250 A-re terveztek.

Az épület bővítése miatt most 630 A-es betáplálásra lenne szükség.

Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy:

„Kicseréljük a 250 A-es megszakítót 630 A-esre.”

Meg kell vizsgálni:

• a fő sínrendszert,
• a kábeleket,
• a csatlakozásokat,
• a szekrény hőterhelését,
• a zárlati viszonyokat,
• az elmenő áramköröket,
• a készülékek koordinációját.

Jelentős teljesítménynövekedés esetén ezért nagyon gyakran indokoltabb egy új főelosztó.

6. Ha a szekrény mechanikailag rossz állapotú

A villamos készülékek cseréje nem oldja meg a problémát, ha maga a burkolat rossz.

Figyelmeztető jel lehet:

• korrózió,
• deformáció,
• sérült ajtó,
• hiányzó takaróelemek,
• sérült zár,
• rossz tömítések,
• nem megfelelő kábelbevezetés,
• instabil belső szerkezet.

Különösen kültéri vagy ipari környezetben fontos a mechanikai állapot.

Ha a burkolat már nem képes megfelelően ellátni a feladatát, az új készülékek beépítése önmagában nem teszi megfelelővé a berendezést.

7. Ha az IP-védettség már nem megfelelő

A környezet közben is változhat.

Lehet, hogy egy korábban száraz helyiségben működő szekrény ma már:

• porosabb környezetben van,
• nedvességnek van kitéve,
• gépészeti térbe került,
• vagy kültéri hatások érik.

Ilyenkor az eredeti burkolat védettsége már nem biztos, hogy megfelelő.

Ha az elvárt IP-védettséget csak komoly átalakításokkal lehetne biztosítani, gyakran célszerűbb új szekrényt választani.

8. Ha nincs megfelelő dokumentáció

Egy régi elosztóban az egyik legnagyobb probléma gyakran nem is látható.

Senki nem tudja pontosan, mi van benne.

Nincs aktuális:

• egyvonalas rajz,
• kapcsolási rajz,
• készüléklista,
• jelölési rendszer,
• gyártmányterv,
• korábbi vizsgálati dokumentáció.

Közben az elmúlt évek során többen is módosítottak rajta.

Ilyenkor már maga a feltérképezés is jelentős munka lehet.

Ha ehhez még nagyobb műszaki átalakítás is társul, előfordulhat, hogy egy teljesen új, dokumentált berendezés hosszú távon sokkal értékesebb megoldás.

Felújítás vagy új gyártás – nem csak a beruházási árat kell összehasonlítani

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak az első árajánlat végösszegét nézzük.

Például:

felújítás: olcsóbb

új elosztó: drágább

Első ránézésre egyszerű a döntés.

De hozzá kell számolni:

• a felmérés költségét,
• az átalakítás munkaidejét,
• az esetleges egyedi adaptereket,
• az újabb későbbi javításokat,
• az állásidőt,
• az alkatrész-utánpótlás kockázatát,
• a dokumentáció elkészítését,
• a későbbi bővíthetőség hiányát.

Előfordulhat, hogy a kisebb kezdeti beruházás hosszú távon drágább.

Mikor hajlanánk inkább a teljes cserére?

Általában érdemes komolyan megvizsgálni az új elosztóberendezés lehetőségét, ha egyszerre több ilyen körülmény fennáll:

elavult készülékek + kevés hely + jelentős teljesítménybővítés + régi sínrendszer + dokumentációhiány + rossz mechanikai állapot.

Ilyenkor a részleges korszerűsítés könnyen egy olyan projektté válhat, ahol a régi berendezésből végül alig marad valami.

Ha már:

• új főmegszakító,
• új sínrendszer,
• új leágazások,
• új vezetékezés,
• új mérés,
• új vezérlés,
• új belső szerkezet

szükséges, akkor joggal merül fel:

miért ne készülne mindez eleve egy új, megfelelően kialakított szekrényben?

Az új elosztó egyik legnagyobb előnye: tiszta lappal indulunk

Egy új elosztóberendezésnél már az aktuális igényekből lehet kiindulni.

Meghatározható:

• a megfelelő névleges áram,
• a szükséges sínrendszer,
• a készülékek,
• az IP-védettség,
• a kábelbevezetés,
• a méret,
• a belső kialakítás,
• a tartalék hely,
• a mérés,
• a kommunikáció,
• a vezérlés.

És talán az egyik legfontosabb:

a jövőbeni bővíthetőség.

Nemcsak azt kell megtervezni, mire van szükség ma.

Érdemes azt is végiggondolni, mire lehet szükség 5 vagy 10 év múlva.

Egy új elosztó nem feltétlenül jelent nagyobb szekrényt

Érdekes módon előfordulhat az ellenkezője is.

A korszerűbb készülékek és jobban átgondolt belső elrendezés miatt egy új berendezés sokszor:

• átláthatóbb,
• jobban szerelhető,
• karbantarthatóbb,
• logikusabban tagolt.

A cél azonban nem a lehető legkisebb szekrény.

A cél a megfelelő méretű szekrény.

Ez fontos különbség.

És mi a helyzet a leállási idővel?

Ez ipari és kereskedelmi létesítményeknél döntő szempont lehet.

Egy helyszíni felújítás hosszabb ideig is tarthat, mert:

• bontani kell,
• fel kell mérni,
• módosítani kell,
• váratlan problémák kerülhetnek elő.

Egy új elosztó ezzel szemben jelentős részben műhelyben előre legyártható és ellenőrizhető.

A helyszíni átállás így megfelelő előkészítés mellett tervezhetőbb lehet.

Ez különösen értékes ott, ahol minden üzemszünet költséget jelent.

Felújítás előtt érdemes ezeket a kérdéseket feltenni

Egy meglévő elosztóberendezésnél érdemes végiggondolni:

Megfelelő még a névleges áram?
Van elegendő tartalék hely?
Megfelelő állapotú a sínrendszer?
Elérhetők még a készülékek és tartozékok?
Megfelelő a szekrény IP-védettsége?
Van aktuális dokumentáció?
Jelentős bővítés várható?
Gazdaságosan dokumentálható és átalakítható a meglévő rendszer?

Ha ezek közül több kérdésre is „nem” a válasz, érdemes az új berendezés lehetőségét is megvizsgálni.

A legolcsóbb megoldás nem mindig a legjobb döntés

Egy villamos főelosztó nem néhány hónapra készül.

Jó esetben hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül kell megbízhatóan működnie.

Ezért a döntésnél nemcsak azt érdemes vizsgálni:

„Mennyibe kerül most?”

Hanem azt is:

„Melyik megoldás lesz biztonságosabb, karbantarthatóbb és gazdaságosabb a következő 10–20 évben?”

Elosztóberendezés-csere a Lind-Tech szemléletében

A Lind-Tech Kft. egyedi 0,4 kV-os villamos elosztóberendezések gyártásával foglalkozik.

Amennyiben egy meglévő rendszer helyett új elosztóberendezés készül, az új berendezést már az aktuális műszaki igények alapján lehet megtervezni és legyártani.

Lehet szó:

főelosztóról • alelosztóról • gépészeti elosztóról • vezérlőszekrényről • vagy más egyedi villamos elosztóberendezésről.

A cél nem egyszerűen egy régi szekrény lecserélése.

Az új berendezésnek a következő évekre is megfelelő műszaki alapot kell biztosítania.

Felújítás vagy teljes csere?

A rövid válasz:

ha a meglévő konstrukció megfelelő és csak kisebb korszerűsítés szükséges, a felújítás gazdaságos lehet.

Ha azonban:

a fő szerkezeti elemeket, a sínrendszert, készülékeket és vezetékezést is jelentősen át kell építeni, akkor sok esetben célszerűbb egy új elosztóberendezést tervezni.

A döntés előtt ezért mindig a teljes műszaki állapotot és a jövőbeni igényeket kell együtt vizsgálni.

Új elosztóberendezést tervez meglévő rendszer kiváltására?

Ha egy régi főelosztó vagy alelosztó helyett új, egyedi 0,4 kV-os elosztóberendezésre van szükség, küldje el részünkre a rendelkezésre álló terveket, egyvonalas rajzot és műszaki adatokat.

A szükséges műszaki tartalom alapján elkészítjük ajánlatunkat.

Lind-Tech Kft. – az Ön villamos elosztóberendezés-gyártó partnere.